Az Oktatási Minisztérium a szülők véleményére alapozva módosítaná a kötelező tantárgyak listáját
A jelentés szövege letölthető ITT.
Az óraszámok csökkentésére vonatkozó törvényt tavaly év novemberében hírdette ki Klaus Johannis államfő. A jogszabályt már megjelenésekor is több kritika érte, a szakértői testületek elsősorban a tanári állások megszűnése miatt fejezték ki aggodalmaikat, ugyanakkor a iskolából hamarabb távozó diákok felügyeletének megoldása is vitát váltott ki. A bizonytalanságot fokozta az oktatási miniszter bejelentése, miszerint az óraszám csökkentése a tantárgyak számának csökkentésével valósítható meg. Bár a tanári és szülői testületek több alkalommal is hangot adtak azon véleményüknek, hogy a diákok tehermentesítése nem egyes tantárgyak eltávolításával, hanem a tananayag és vizsgarendszer revíziója által valósítható meg eredményesen, az Oktatási Minisztérium továbbra is tantágyak eltávolítása által kívánja gyakorlatba ültetni a törvényt. Ennek érdekében múlt héten két online kitölthető kérdőívet tett közzé, melyekben arról kéri a szülők és pedagógusok véleményét, hogy milyen tantárgyak kerüljenek le a kötelező tárgyak listájáról, illetve melyeket tanítsák kevesebb óraszámban. Emellett arról is kérdezik a szülőket és tanárokat, hogy mely diszciplínákat kellene összevonni.
A minisztérium azon törekvése, hogy a törvény által előírt módosításokat a szülők és tanárok véleményére alapozva kívánja megvalósítani, számos problémát vet fel. Egyik alapvető probléma a módszertani kérdésekhez köthető: a kérdőíveket bárki kitöltheti, akár több alkalommal is. Úgy tűnik ezzel a minisztérium is számolt, ugyanis arra a kérdésre, hogy az illető szülőnek hány gimnáziumba járó gyereke van, a csak egy, illetve több is válaszlehetőség mellett az egyik sem is lehetséges válaszként jelenik meg.
További probléma a megkérdezett személyek szakmai elfogultságához vagy éppen hozzáértéséhez köthető. Ha el is fogadjuk, hogy a kérdőívet többnyire olyan személyek töltik ki, akiknek legalább saját gyerekeik vagy tanári tapasztalataik által rálátásuk van az oktatásra, feltételezhető, hogy a tanárok saját tantárgyaikat fogják előnybe részesíteni, míg a szülők azokat tartják majd kevésbé fontosnak, amely a gyerekeik számára nehézséget okoz.
Egyelőre az sem világos, hogy a minisztérium milyen eredményeket vár a konzultációtól, illetve milyen módon akarja azokat figyelembe venni. Azok a tantárgyak, melyek kevés szavazatot kapnak, lekerülnek az oktatási palettáról, esetleg a módosított óraszámokkal és az új kerettantervekkel párhuzamosan a tanterv és vizsgarendszer újragondolására is sor kerül? A kérdőívek eredményei összhangban lesznek a munkaerőpiaci követelményekkel? A tantárgyak és óraszámok módosítását hatástanulmányok fogják megelőzni?
A kérdőív megjelenítése és a törvénymódosítást övező diskurzus arra enged következtetni, hogy szakmai és oktatásminőségi szempontok figyelembe vétele helyett jelenleg az a forgatókönyv tűnik valószínűnek, miszerint a létező törvényt végre kell hajtani, lehetőség szerint oly módon, hogy az a lehető legkevesebb számonkérhetőséget vonja maga után. A konzultáció jelen formájában megfelelő eszköznek tűnik ahhoz, hogy a felelősség a szülőkre és tanárokra legyen hárítható.
Keszeg Erika, Bálványos Intézet
Tetszik az elemzés? Vannak még megjegyzései, ötletei arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne rajta javítani? Írjon nekünk a balvanyosinstitute@gmail.com emailcímre.