Kétnyelvűség, nyelvi jogok és nyelvi tudatosság három erdélyi nagyvárosban

Futamidő: 2019 március –

Romániában egy egyenlőtlen nyelvi rezsim kialakulásának lehetünk tanúi, hiszen a kisebbségi és többségi nyelvek tekintetében egy aszimmetrikus viszonyt tapasztalunk. A kijelölt alaphelyzet és a törvényi keret alapján a kommunikáció a többség nyelvén, románul zajlik, a kisebbségi nyelvhasználat inkább kivételként érhető tetten. Ezek a kivételek kisebbségi nyelvi jogokként jelennek meg, amelyek több területet (oktatás, közigazgatás, egészségügy, bíróság, stb.) is lefednek. Bár az 1990-es évek közepétől egy nyelvpolitikai váltásnak lehetünk tanúi, melynek következtében az addigi hegemónabb nyelvpolitikát egy megengedőbb nyelvpolitikai diskurzus váltja fel, annak végrehajtása a mindennapi nyelvhasználat szintjén sok esetben felemás módon valósul meg.

A kutatás célja a három erdélyi nagyváros (Székelyudvarhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti) nyelvi vitalitásának, nyelvhasználati szokásainak, és kétnyelvűségének vizsgálata, valamint a magyar lakosság román nyelvhasználat iránti attitűdjének feltérképezése.

A kutatás két lépésben valósul meg:

kérdőíves kutatás a magyar közösségre reprezentatív csoportos véletlenszerű mintavétel alapján
fókuszcsoportos beszélgetés – mindhárom városban két-két fókuszcsoport, egyik magyar vállalkozók, másik pedig vegyes házasságban élő, vagy abból származó személyek részvételével

A témában eddig megjelent publikációk, előadások, sajtómegjelenések

Publikációk:

Bihar megyei és nagyváradi kutatási jelentés – teljes szövege letölthető ITT.
Szatmárnémeti kutatási jelentés – teljes szövege letölthető ITT.

Sajtómegjelenések: