Internethasználati szokások az erdélyi magyarok körében - első rész

By in ,
184
Internethasználati szokások az  erdélyi magyarok körében - első rész

A Bálványos Intézet Internethasználati szokások és online közéleti részvétel az erdélyi magyarok körében című kutatására 2020. decembere – 2021. márciusa között került sor 1839, az erdélyi magyarokra reprezentatív mintán. Az adatfelvétel a kolozsvári TT Research & Communication közvéleménykutató cég kérdezőbiztosi hálózata együttműködésével történt. A kutatásban résztvevő kutatók: Toró Tibor (Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója), Tőkés Gyöngyvér (Sapientia EMTE oktatója), valamint Varga Szilvia (doktorandusz, a Bálványos Intézet kutatója).

A kérdőíves vizsgálat a következő témaköröket érintette: általános internethasználat, digitális kompetenciák, biztonságos eszközhasználat, online vásárlás, közösségi média használata, online közéleti részvétel. Az internetpenetráció vizsgálata során az eredményeket az Országos Statisztikai Intézet 2020-as, hasonló tematikájú kutatásához hasonlítottuk.

Az első összefoglalóban a következő témákra térünk ki:

  • Internetpenetráció
  • Nem internetezők attitűdjei
  • Eszközhasználat
  • Digitális kompetenciák

Az adatfelvétel jellemzői

  • Célpopuláció: 18 év fölötti erdélyi magyarok
  • Lekérdezés típusa: személyes lekérdezés kérdezőbiztossal, nyomtatott kérdőívvel
  • Adatfelvétel időpontja: december – 2021. március
  • Mintanagyság: 1839 személy
  • Mintavétel típusa: rétegzett mintavétel, véletlenszerű kezdőponttal és léptékkel
  • A kutatás reprezentatívnak tekinthető az erdélyi magyarokra

Eredmények összegzése

Internetpenetráció:

  • Az erdélyi magyarok 70 százaléka napi rendszerességgel használja az internetet, 84 százalék pedig internetezett már élete során. Az internetpenetráció az áltagosnál alacsonyabb az idősek, nyugdíjasok, anyagi helyzetükkel elégedetlenek, illetve az angol nyelvet nem beszélők körében.
  • Az eredményeket összehasonlítva a romániai lakosságra reprezentatív mintával megfigyelhető, hogy az erdélyi magyarok esetében kisebb a különbség város-falu viszonylatban internethasználat terén (romániai minta: 12 százalékpont különbség, erdélyi magyarok 4 százalékpont különbség).
  • 87 százalék rendelkezik otthon internetkapcsolattal, a megkérdezettek fele 2006-2015 között döntött az internet bevezetése mellett. Többségük a szélessávú fix internetes szolgáltatást választotta (80 százalék), de a bérlet-alapú mobil internet is népszerű (54 százalék). Feltöltőkártyás mobilinternetet az erdélyi magyarok 14 százaléka használ.
  • 60 százaléka azoknak, akik ma sem rendelkeznek otthon internetkapcsolattal, egyszerűen azzal érvelnek, hogy nincs szükségük rá, további 16 százalék az eszközöket, 15 százalék pedig az internetbérletet ítéli meg túl drágának.
  • Összehasonlítva a hétköznap és hétvégén internetezéssel eltöltött időt, nem tapasztalhatók jelentős különbségek. Összességében 38-39 százalék tölt el napi három óránál többet online tevékenységeket végezve. Ez az arány kiemelten magas a régió szerint szórványban élők körében, valamint a fiatalok, diákok, felsőfokú végzettséggel rendelkezők és szellemi munkások esetében.

Nem internetezők attitűdjei:

  • A megkérdezettek 16 százaléka soha nem internetezett. Többségük (73 százalék) elzárkózik a lehetőség elől (Nem érdekel, Nincs szükségem rá, Időpazarlás, Túl elfoglalt vagyok, nincs rá időm), 68 százalék úgy gondolja, nem rendelkezik a kellő kompetenciákkal (Túl idős vagyok ahhoz, hogy megtanuljam, Túl bonyolult, Nem tudom használni), 39 százalék pedig az eszközök hiánya miatt nem navigál a világhálón (Nincsenek megfelelő eszközeim hozzá, Nincs internethozzáférésem, Túl drága).
  • A jelenleg nem internetezőknek csak 8 százaléka tartja valószínűnek vagy nagyon valószínűnek, hogy a következő egy évben használni fogja a világhálót. Továbbá elmondható, hogy 8 százalékuk rendszeresen megkér valaki, hogy tegyen meg helyette egy online elvégzendő tevékenységet, 27 százalékkal pedig szintén előfordult már egy-két alkalommal. 32 százalékuk háztartásában él olyan személy, aki szokott internetezni.

Eszközhasználat:

  • A felsorolt internetezésre alkalmas eszközök közül okos telefonnal rendelkeznek legtöbben (85 százalék), ezt követi a laptop (62 százalék), okos tévé (53 százalék), asztali számítógép (40 százalék) és táblagép (30 százalék). A nem internetezők 29 százaléka okos telefon birtokosa.
  • Szintén ez a sorrend alakul ki, amennyiben azt vesszük górcső alá, hogy milyen eszközöket használnak rendszeresen internetezésre. Háttérváltozók szerint vizsgálva az internetezés céljából rendszeresen használt eszközök népszerűségét, minden esetben az okos telefon áll az első helyen, és annak ellenére, hogy az időseknél és nyugdíjasoknál alacsonyabb ez az arány, a különbség nem olyan jelentős, mint a laptop esetében. Az utóbbinál ugyanis megfigyelhető, hogy a használat jelentősen csökken az életkorral, kiemelten népszerű a diákok, szellemi munkások, illetve anyagi helyzetükkel elégedettek körében.
  • Az eredmények egyértelműen a mobil eszközök népszerűségéről árulkodnak: az internetezők 55 százaléka végzi tevékenységeit szívesebben ilyen eszközökön, ezzel szemben 18 százalék választaná inkább a számítógépet vagy laptopot. 27 százalék kedveli mindkét típust. Érdekes módon alacsonyabb a mobil készülékeket preferálók aránya a szellemi munkát végzők esetében – feltételezhető, hogy munkájukból adódóan szívesen dolgoznak számítógépen is.
  • Legtöbben otthon interneteznek (95 százalék) napi vagy heti rendszerességgel. A megkérdezettek közel fele (44 százalék) végez online tevékenységeket a munkahelyén (44 százalék), és csak ennél kevesebben az utcán (29 százalék), más személyeknél (23 százalék), képzési helyen (13 százalék) vagy nyilvános WiFi-re csatlakozva (13 százalék).

Digitális kompetenciák:

  • Az internetezők negyede állítja, hogy nagyon jól érzi magát online tevékenységek végzése közben, további kétharmada pedig elég jól érzi magát.
  • Internethasználattal kapcsolatos tudásukkal azonban nem elégedettek teljes mértékben: 9 százalék vallja magát teljesen kezdőnek, 23 százalék gondolja úgy, hogy sok mindent nem tud még, 39 százalék szerint átlagos tudással rendelkezik, 19 százaléknak van az átlagosnál több tudása, illetve 8 százalék értékeli teljesen profinak tudását.
  • Amennyiben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes kategóriákon belül kik azok, akik átlag felettinek ítélik meg internethasználattal kapcsolatos tudásukat, megfigyelhető, hogy ebben az esetben is csökken az arány az életkorral, illetve növekszik a végzettséggel és az anyagi helyzet szubjektív megítélésével. A nyugdíjasoknak csak 7 százaléka gondolja úgy, hogy ebbe a kategóriába tartozik, míg a diákok 70 százaléka. Foglalkozás szerint a szellemi munkások a legelégedettebbek tudásukkal, valamint a gazdálkodók és kisiparosok a legelégedetlenebbek.
  • A biztonsági beállítások alkalmazása jelenti a legnagyobb kihívást – 39 százalék gondolja úgy, hogy teljes mértékben tudja, hogyan kell ezeket kezelni.
  • Egy 13 itemből álló lista alapján digitális kompetencia-indexet számoltuk, amely 1 és 5 közötti értéket vehet fel: az 1-es jelenti a teljesen kezdő szintet, az 5-ös pedig azt, hogy a megkérdezett minden tevékenységet kiválóan képes elvégezni. Az internetező válaszadók digitális kompetencia-indexe 3,8. Elmondható, hogy a 18-34 évesek (4,6), diákok (4,9), felsőfokú végzettségűek (4,4) és az angol nyelvet ismerők körében (4,4–4,8) magasabb ez az érték.
  • Amennyiben valaki nem boldogul a digitális eszközök használatával vagy az internetezéssel, az informális környezetet, a gyerekeket (39 százalék) és barátokat (33 százalék) hívják segítségül.
  • Internethasználati tudásukat és kompetenciájukat főleg önszorgalommal igyekeznek fejleszteni: az internetezők 65 százaléka gyakorlással, 27 százalék egyéni tanulmányokkal próbálkozott az elmúlt évben. Képzésen ennél jelentősen kevesebben vettek részt, 10 százalék vett részt a munkaadó által szervezett kurzuson, 9 százalék ingyenes, 6 százalék pedig saját költségű képzésen.

A témában eddig megjelent publikációk, előadások, sajtómegjelenések

Bemutató – letölthető ITT.

Rövid összefoglaló – letölthető ITT.

Sajtómegjelenések:

 

54321
(0 votes. Average 0 of 5)