Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020

By in
77
Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020

A jelentés teljes szövegének letöltése ITT.

Az Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 kutatás célja, hogy válaszokat kapjunk arra, hogy miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogy élnek jelenleg a „célországban”, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot teremteni”. Továbbá fontos kérdés, hogy hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett érdekel, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, esetleg összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak.

A kutatás előzményeihez tartozik a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. Jelen kutatás az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet adaptálja a romániai viszonyokhoz, külön figyelmet fordítva az erdélyi magyarok sajátos helyzetére és kettős, Romániához és Magyarországhoz való kötődésére.

Adatfelvétel és módszertan

A felmérést online kérdőíves kutatással végeztük, amelyet olyan erdélyi magyarokhoz igyekeztünk eljuttatni, akik életvitelszerűen külföldön (de nem Magyarországon) élnek. Különböző csatornákon keresztül próbáltuk meg az online kérdőívet eljuttatni a célcsoporthoz:

  • Formális vagy állami intézményeket bevonva (pl. a Balassi Intézet hálózata, Kőrösi Csoma Sándor program)
  • Külföldön működő magyar sajtótermékeken keresztül
  • Alulról szerveződő csoportosulásokat keresve (kapcsolatfelvétel Facebook-csoportok adminjaival)
  • Célzott fizetett Facebook-hirdetéseket futtatva
  • Itthon élők együttműködését kérve, hogy osszák meg a kérdőívet külföldön élő ismerőseikkel
  • Az erdélyi magyar sajtó segítségével (médiapartnerséget kötve a Krónika-Székelyhon hírlapcsaláddal)

Az adatgyűjtést adattisztítás követte, mivel – az online kérdőívezés hátulütőjeként– előfordult, hogy olyanok is kitöltötték a kérdőívet, akik nem erdélyi származásúak, esetlen a kitöltés során nem adták meg alapadataikat. Ezeket a kérdőíveket töröltük ebben a fázisban.

A válaszok a következő országokból/régiókból érkeztek (1. ábra): Németország (341), Nagy-Britannia és Írország (318), Amerikai Egyesült Államok (164), Svédország (125), Kanada (117), Ausztria (113), Dánia (72), Svájc (67), Hollandia (66), Izrael (49), Belgium és Luxemburg (52), Finnország és Norvégia (49), Spanyolország (44), más dél-európai államok (48), Franciaország (45), Ausztrália és Új-Zéland (27), Dél-Amerika (14), Kelet-Európa (22), Közel-Kelet (17), Távol-Kelet (8), Afrika (2).

Alapadatok

Az online kérdőívet kitöltők átlagéletkora 44 év, és általánosan 12 éve élnek külföldön. A befogadó országok három kategóriája különíthető el:

  • Korábbi célországok: Izrael, Kanada, Svédország, Egyesült Államok, Ausztria (átlagéletkor 47-56 év, és a megkérdezettek több mint 10 éve költöztek ki)
  • Újabb migrációs célországok: Németország, Svájc, Egyesült Királyság, Írország, Hollandia (átlagéletkor 37-42 év, és a megkérdezettek 6-9 éve költöztek ki)
  • Friss célország: Dánia (átlagéletkor 33 év, és a megkérdezettek 5 éve költöztek ki)

Továbbá elmondható, hogy az utolsó romániai lakhely tekintetében 37 százalékuk Székelyföldről, 32 százalékuk Közép-Erdélyből, 18 százalékuk a Partiumból, 13 százalékuk pedig a szórvány megyékből költözött el. A Székelyföldről kivándorlók a legfiatalabbak (49 százalékuk 40 év alatti) és a Szórványból származók a legidősebbek (45 százalékuk 50 év alatti). Utolsó romániai lakhely szerint a legnépszerűbb célországok:

  • Székelyföld: Dánia, Svájc, Németország
  • Közép-Erdély: Egyesült Államok, Hollandia, Svédország
  • Partium: Izrael
  • Szórvány megyék: Kanada

Összességében 15 százalék rendelkezik posztgraduális-, 43 százalék felsőfokú végzettséggel, további 28 százalék középfokú, 14 százalék pedig alapfokú tanulmányokkal. Kiemelten magas a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az Egyesült Államokban és Kanadában (78, valamint 69 százalék), valamint Hollandiában (63 százalék). Legtöbb alapfokú végzettséggel rendelkező válaszadó Németországból és Izraelből érkezett (20-20 százalék).

Eredmények összegzése

Annak ellenére, hogy a kutatás adatai nem tekinthetők reprezentatívnak, lehetőséget adnak megfigyelni az erdélyi magyarok migrációs mintázatának egyes jellemzőit.

A kivándorlás menete

A válaszok alapján elmondható, hogy a kivándorlás fő okai közé a magasabb életszínvonal lehetősége, a román gazdasági helyzet és a jobb munkalehetőség sorolható, azaz gazdasági indíttatású okok, valamint Románia politikai helyzete. A személyesebb jellegű okok kevésbé voltak gyakoriak. A célország szerint vizsgálva az okokat megállapítható, hogy:

  • Kanada, Ausztria és Svédország esetében lényegesen magasabb azon válaszadók száma, akik politikai okokból hagyták el az országot; ők azok, akik számára a jobb munkalehetőség nem volt annyira jelentős.
  • A jobb munkalehetőség főleg az új célországokat választók esetében volt kiemelkedő ok.
  • Dániában magasabb arányban vannak olyanok, akik személyes vagy szakmai fejlődésük miatt, továbbtanulási célból vagy kalandvágyból hagyták el Romániát.
  • A magánéleti okok az izraeli és Egyesült Államok-beli kiköltözőket befolyásolták leginkább, legkevésbé pedig a kanadaiakat.

Az 1989 előtt kivándorlók döntésében nagyobb szerepet játszottak a politikai okok (Románia akkori politikai helyzete – 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy ez egyáltalán nem befolyásolta döntését, a 10-es pedig azt, hogy teljes mértékben, 8,1-9,4-es átlag), mint a jobb munkalehetőség (4,9-6,8-as átlag) vagy a kalandvágy (2,5-3,9-es átlag). Ezzel szemben az utóbbi pár évben kivándoroltak nagyobb hangsúlyt fektetnek az itthoni vállalkozás beindításához szükséges pénzgyűjtésre (4-4,8-as átlag).

Továbbá elmondható, hogy kiemelten munkavégzési céllal leginkább az Egyesült Királyságba, Hollandiába, Svájcba, Németországba és Izraelbe érkeztek. Ezen belül Hollandiába (64 százalék), Svájcba (60 százalék) és Izraelbe (55 százalék) jellemzően úgy érkeztek, hogy már előzetesen választott munkahelyük volt, az Egyesült Királyságban (27 százalék) és Kanadában (28 százalék) viszont sokan csak kiköltözés után kezdtek el munkát keresni. Dániát (28 százalék) és az Egyesült Államokat (14 százalék) választották azok, akik tanulás céljából hagyták el Romániát. Párjukat vagy családtagjaikat legmagasabb arányban Svédországba (46 százalék) és az Egyesült Államokba (42 százalék) követték, végül pedig Kanadába (28 százalék) és Ausztriába (21 százalék) jelentős volt azok aránya, akiknek nem volt világos céljuk az ország kiválasztásakor (16. ábra).

A letelepedésben általában kint élő barátok, ismerősök segítettek, vagy a megkérdezettek egyedül oldották meg. Ebből a szempontból érdekes Izrael esete, ahol a megkérdezettek 33 százaléka kiköltözéssel foglalkozó céget jelölt meg letelepedésében való segítőként.

Gazdasági integráció és életvitellel való elégedettség

A piaci helyzet és foglalkozási típus tekintetében a következők figyelhetők meg:

  • Összességében 73 százalék dolgozott teljes munkaidőben és 10 százalék részmunkaidőben, 6 százalék tanult, 10 százalék pedig nem dolgozott és nem is tanult.
  • Dániában, Svédországban, Kanadában és Izraelben alacsonyabb volt a teljes munkaidőben dolgozók aránya (62-67 százalék). Ez azzal magyarázható, hogy Dániában magasabb arányban vannak jelen a továbbtanulás céljából kiköltözők, Svédországban, Kanadában és Izraelben pedig a jelenleg nyugdíjas korúak.
  • A munkahellyel rendelkező válaszadók 41 százaléka dolgozik felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben, 34 százalék mezőgazdasági, ipari vagy szakképzetlen munkát végez, míg 25 százalék a szolgáltatói szektorban van alkalmazva.
  • Felsőfokú végzettséget igénylő munkát magasabb arányban végeznek az Egyesült Államokban (60 százalék) és Kanadában (55 százalék), legalacsonyabb arányban pedig Dániában (22 százalék), Németországban (33 százalék) és az Egyesült Királyságban (33 százalék).

A megkérdezettek elégedettek jelenlegi életszínvonalukkal (1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, a 10-es pedig azt, hogy teljes mértékben elégedett, átlagosan 8,5-ös értékelés), lakáskörülményeikkel (8,5), egészségükkel (8,5), családi életükkel (8,3), általában az életükkel (8,2), képzettségükkel (8,0) és jelenlegi munkájukkal (7,9). Valamivel kevésbé elégedettek társasági életükkel (7,0). Ez utóbbival az Izraelt célországul választók a legelégedetlenebbek (5,7), és ők azok, akik a családi élet esetében is alacsonyabb pontszámot adtak (7,1).

A válaszadók túlnyomó többsége (91 százalék) úgy ítélte meg, hogy jobban él jelenleg, mint Romániában élt, és 72 százalékuk gondolja úgy, hogy sokkal jobban él, mint születési országában.

Romániával és Magyarországgal való viszony

A válaszok alapján elmondható, hogy átlagosan 1,9 alkalommal jártak Romániában az elmúlt évben és 2,7 alkalommal Magyarországon. A látogatások gyakoriságát a következők befolyásolják:

  • A távolság – míg Ausztriából 10,4 alkalommal látogattak Magyarországra és 3 alkalommal Romániába, addig az Egyesült Államok esetében mindkét szám 1,1.
  • A frissebb célországokban tartózkodók (Dánia, Egyesült Királyság) gyakrabban látogatnak Romániába, míg a régebbi célországokban lakók inkább Magyarországot választják.

Összességében a megkérdezettek leginkább annak az országnak a híreit követik, ahol jelenleg élnek, ezt követik a magyarországi hírek, majd a romániaiak. Célország és háttérváltozók szerint a következők figyelhetők meg:

  • A célország hírei és a magyarországi, valamint romániai hírek követése közötti különbség az Egyesült Államokban és Kanadában a legnagyobb.
  • Magyarországi és a romániai híreket inkább a férfiak követik, a jelenlegi lakhely híreit pedig inkább a nők kísérik figyelemmel.
  • A korral és a külföldön töltött idővel nő az érdeklődés mind a jelenlegi lakhely, mind pedig a magyarországi hírek iránt.
  • A kulturális hírek esetében mindhárom ország híreinek követése nő a végzettséggel.

A Magyarországra és Romániába (haza)költözési szándék kapcsán a megkérdezettek négy kategóriája különül el:

  • Kint maradni tervezők (59 százalék)
  • Romániába visszajönni tervezők (23 százalék)
  • Magyarországra költözni tervezők (12 százalék)
  • Bizonytalan visszaköltözni vágyok: Romániába és Magyarországra is költözne az elkövetkező években (6 százalék)

A célország szerint vizsgálva a számadatokat elmondható, hogy (32. ábra):

  • A kint maradni tervezők aránya Izraelben (37 százalék) és Svájcban (46 százalék) a legalacsonyabb.
  • A bizonytalanok aránya az Egyesült Államokban és Svédországban a legmagasabb (10-10 százalék).
  • A kizárólag Magyarországra költözés a Svájcban élőkben merül fel leghangsúlyosabban (19 százalék).
  • A Romániába hazaköltözési szándék a jelenleg Izraelben élők esetében kiemelkedő (55 százalék).
  • A hazaköltözés gondolata legkevésbé a Kanadában, Hollandiában, Egyesült Államokban és Svédországban élőket foglalkoztatja.

(Magyar) kapcsolatháló itthon és otthon

Az eredmények alapján elmondható, hogy a legtöbb megkérdezett átlagosan inkább nem bevándorló állampolgárokkal próbál barátkozni, azt követik az erdélyi és nem erdélyi magyarok csoportja. Érdekesség, hogy az erdélyi és nem erdélyi magyarok társaságát leginkább Kanadában, Izraelben, Svédországban keresik. A kapcsolati hálók milyenségét vizsgálva a kivándorlók három stratégiája különül el:

  • integrálódni vágyók (32 százalék) – akik inkább a helyi más állampolgárokat preferálták barátkozás céljából
  • a diaszpóra identitást építők (34 százalék) – akik inkább az erdélyi vagy magyarországi magyarokat preferálták barátkozás céljából
  • semlegesek (33 százalék) – akik nem tettek különbséget a különböző nemzetiségű emberek között, amikor barátkoztak

A célország szerinti lebontás arról árulkodik (34. ábra), hogy diaszpóra indentitást leginkább Kanadában (51 százalék) építenek a megkérdezettek, legkevésbé pedig Hollandiában (17 százalék), ahol a semleges és integrálódó stratégia egyforma arányban jelenik meg (42 százalék). Az integrálódni vágyók Svájcban vannak jelen legnagyobb arányban (44 százalék).

Az integrációs stratégiák előtérbe helyezése inkább a felsőfokú végzettségűekre, valamint a fiatalabbakra jellemző, míg a diaszpóra identitás kiépítése az idősebbekre és az alapfokú végzettségűekre.

Mindemellett az adatok alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek többsége egységes nemzetben gondolkodik, nem tesz különbséget a magyarországi és erdélyi magyarok között, amikor kapcsolati hálóját építi ki (57 százalék). 22 százalék keresi inkább az erdélyi magyarok („elkülönülő”), 21 százalék pedig a magyarországiak („elszakadó”) társaságát.

A jelenlegi országban a magyar vonatkozású események közül leginkább a fesztiválokat (65 százalék), gasztro-eseményeket (64 százalék) és a kulturális eseményeket (58 százalék) látogatják, legkevésbé pedig a politikai rendezvényeket (28 százalék) és a cserkész csoportokat (19 százalék). Megfigyelhető, hogy a régebbi célországokba kivándoroltak (Kanada, Egyesült Államok, Svédország, Ausztria) nagyobb érdeklődést mutatnak az ilyen jellegű események iránt, háttérváltozók szerint pedig az idősekre és a Szórványból származókra jellemző a különböző rendezvények látogatása.

Végül arra kérdeztünk rá, hogy amennyiben nehézségei támadnak, milyen segítségre számíthat. Kiderült, hogy a válaszadók egyáltalán nem számítanak romániai vagy magyarországi hatóságok (1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy egyáltalán nem számíthat rá, a 10-es pedig azt, hogy teljes mértékben számíthat, 2,6, illetve 4,0) vagy civil szervezetek segítségére (2,6, illetve 3,5), szemben a célországokéval, amelyekhez véleményük szerint szükség esetén fordulhatnak (hatóságok: 7,4, civil szféra: 6,4). Ugyanakkor túlnyomó többség úgy véli, számíthat a Romániában maradt családjára, azonban az esetek nagy részében nem ez az elsődleges támasz, hiszen Németországot, Dániát és Hollandiát leszámítva, minden vizsgált célországban elmarad az állami hivatalokra való támaszkodás értékétől. A célország állami hivatalaira való számítás magas értékelése arra enged következtetni, hogy a válaszadók megbíznak az általuk választott államok működésében.

54321
(0 votes. Average 0 of 5)