1930-as évek óta az erdélyi magyar közbeszéd egyik fontos és folytonos témája a kivándorlás, valamint az erdélyi magyarok gazdasági migrációja. Míg a forradalom előtt a kérdés hangsúlyosan erkölcsi és morális keretben tevődött fel (1937-es és 1987-es „nem lehet” viták), addig 1990 után a társadalomtudományi érdeklődés középpontjába is került. Fontos fordulópontot jelentett az erdélyi magyarok migrációja tekintetében az 1992-es, 2002-es és 2011-es népszámlálások, ahol a kérdés az erdélyi magyarok fogyásának kontextusában értelmeződött. A fenti tematizációk mellett jelentős azon munkák száma, amelyek kvantitatív vagy kvalitatív módszerekkel vizsgálta az erdélyi magyarok migrációját, azonban érdekes módon ennek fókuszában általában a magyarországi munkavállalás és kivándorlás állt.
Az elmúlt évtizedben több olyan elemzés is született, amely arról beszél, hogy fordulni látszanak az erdélyi magyarok migrációs tendenciái, mind többen és többen választanak Magyarországnál távolabbi országot a megélhetésre, illetve növekedni látszik azok száma is, akik távolabbi országokba iratkoznak egyetemre, vagy vállalnak ideiglenesen munkát. Ugyanakkor több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy a migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében elég magas.
Egy, a Bálványos Intézet által készített, Székelyföldre reprezentatív 2019 eleji felmérés pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a székelyföldiek 22 százaléka költözne el Nyugat Európába vagy az Egyesült Államokba és a megkérdezettek 21 százaléka számolt be arról, hogy van olyan családtagja, aki élt külföldön az elmúlt 3 évben.
A fenti adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a migráció még mindig jelentősen foglalkoztatja az erdélyi magyarokat, azonban nagyon kevese tudunk azokról, akik ténylegesen úgy döntenek, hogy akár ideiglenesen is kivándorolnak.
A külföldre (de nem Magyarországra) kivándorolt erdélyi magyarok kvantitatív vizsgálatával eddig kevés kutatás foglalkozott. Egy ilyen kivétel az Erdélyi Innovációs Műhely által, 2019 decemberében indított, Intézetünk kutatásával azonos nevű kutatás, amely 318 kitöltött kérdőívből közölt elsődleges eredményeket idén júniusban.
Jelen kutatás célja, hogy válaszokat kapjunk arra, hogy miért hagyják/hagyták el a külföldön (de nem Magyarországon) élő erdélyi magyarok Romániát, hogy élnek ott, ahol jelenleg élnek, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot teremteni”. Továbbá fontos kérdés, hogy hogy viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett fontos kérdés, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, vagy összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak.
A kutatás előzményeihez tartozik a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. Az Erdélyi magyarok a nagyvilágban 2020 az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet adaptálja az erdélyi magyarokra, külön figyelmet fordítva sajátos helyzetükre, a két országhoz – Romániához és Magyarországhoz – való feltételezett kötődésükre. Az adatgyűjtés nem titkolt célja a két kutatás eredményeinek összehasonlítása is.
A kutatás menete
- Kérdőív és kutatási terv véglegesítése
- Erdélyi magyar migrációjával kapcsolatos bibliográfia összegyűjtése
- Kérdőív elindítása
- Média- és reklámkampány a külföldön élő magyarok körében
- Adatfeldolgozás
- Kutatási jelentés véglegesítése és bemutatása
Az erdélyi kutatás partnerei és médiapartnerei
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara
Erdélyi Médiatér Csoport
A témában eddig megjelent publikációk, előadások, sajtómegjelenések
Publikációk:
- Kutatási jelentés – teljes szövege letölthető ITT.
Sajtómegjelenések: