Kutatási jelentés
(összefoglaló)

A jelentés teljes szövegének letöltése ITT.

A 2018-2019-es, illetve a 2019-2020-as tanévben a Bálványos Intézet együttműködve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kutatást végzett azzal a céllal, hogy feltérképezze az erdélyi magyar fiatalok politikáról alkotott képét, politikai kultúráját és politikai szocializációját. Ennek érdekében Erdély nyolc városában végeztünk reprezentatív kérdőíves kutatást a 11. és 12. osztályosok körében. Ezek a városok: Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár. Azért is tartottuk fontosnak ezt a csoportot megcélozni, mert ők azok a fiatalok, akik felnőtté válásuk küszöbén állnak, és például a közelgő parlamenti választásokig többségük, 18. életévüket betöltve már urnához is járulhat, az elkövetkező időszakban pedig nagykorúként lehetőségük lesz egyre több tevékenységbe bekapcsolódni.

Adatfelvétel és módszertan

A felmérést kérdőíves kutatással végeztük, és az említett nyolc város 11. és 12. osztályos magyar diákságára reprezentatív. Az adatgyűjtés időpontja:

• Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely: 2019. április 18. – 2019. május 17. (2018/2019-es tanév);
• Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Temesvár, Csíkszereda: 2019. szeptember 16. – 2019. december 20. (2019/2020-as tanév).

Az alappopulációt a 11. és 12. osztályos magyar diákok képezik, akik tanulmányaikat elméleti, vokacionális/hivatásos típusú, technikum vagy szakiskolai osztályban végzik. Többlépcsős véletlenszerű mintavételt alkalmazva alapegységnek az osztályokat tekintettük, és a mintába bekerült osztályok esetében a lekérdezés pillanatában minden jelenlevő diák kitöltötte a kérdőívet. 121 osztályt kérdeztünk le, köztük 48 elméleti-, 25 vokacionális, 30 technikumi és 18 szakiskolai osztályt. Összesen 2521 diák töltötte ki a kérdőívet.

A kérdőív a következő kérdésköröket tartalmazta: politikáról alkotott kép, informálódás, a demokráciáról alkotott kép, Románia aktuális helyzetének értékelése, állampolgárideál, aktív részvétel, választói hajlandóság, interetnikus viszonyok.

Eredmények összegzése

Politikáról alkotott kép és informálódás:

• a diákok 44 százaléka negatív töltetű szóval asszociálja a politikát. Ezen belül a korrupció szerepel legtöbbször (13 százalék), emellett gyakori a hazugság, hazudozás (6 százalék), pénzmosás, pénzcsalás, lopás, tolvajlás (5 százalék), csalás (4 százalék), pénz (3 százalék) és igazságtalanság (2 százalék) is;
• a politikával és közélettel kapcsolatos kérdésekben a tévé és a híradó az erdélyi magyar 17-18 évesek fő információforrása. Más tevékenységeket inkább az elméleti osztályban tanulók végeznek (híreket néz: 79 százalék; beszélget politikáról: 75 százalék; olvas politikáról: 61 százalék; vitatkozik miatta: 46 százalék), legalacsonyabb arányban pedig a szakiskolások (híreket néz: 83 százalék; beszélget politikáról: 57 százalék; olvas politikáról: 41 százalék; vitatkozik miatta: 32 százalék);
• a politika sem a családban, sem a baráti körben nem tartozik a leggyakoribb témák közé. Egy 15 témát tartalmazó listán a család esetében a 8. helyet foglalja el, míg a baráti kör esetében a 13. helyet;
• ha politikával kapcsolatos kérdésük merül fel, a diákok 46 százaléka a családhoz fordul. Érdekesség, hogy míg a vokacionális, technikumi és szakiskolai osztályoknál a barátokkal és tanárokkal közel ugyanolyan arányban beszélgetnek politikával kapcsolatos kérdésekről, az elméleti osztályosoknál a barátok szerepe kiemeltebb ezen a téren a tanárokénál;
• a megkérdezettek 37 százaléka egyetlen politikával kapcsolatos eseményt sem követett az utóbbi időben. Az elméleti osztályosok több eseményt követtek (átlagosan 1,7-et), mint más típusú osztályban tanuló társaik (technikum: 1,5; vokacionális: 1,4; szakiskola: 0,8);
• leginkább a belföldi hírek keltették fel az érdeklődésüket: a választások (a felsorolt események 38 százaléka), a Kormánnyal kapcsolatos hírek (8 százalék) és egyéb, Romániában zajló események (13 százalék).

Demokráciáról alkotott kép:

• a demokráciát leginkább politikai szempontokkal azonosítják: 85 százalék a politikai szabadságjogokat, 79 százalék az állampolgári részvételi jogot és 78 százalék a törvény előtti egyenlőséget a demokrácia fontos jellemzőjének tartja, érdekesség azonban, hogy a többpártrendszert csak 64 százalék sorolja ide;
• a gazdasági szempontok (javuló gazdasági viszonyok: 61 százalék, alacsony munkanélküliség: 58 százalék) csak a lista második felében kapnak helyet, ennek vélhetően egyik oka az, hogy sokan Kína fejlettségét példaértékűnek vélik;
• a felsorolt jellemzők közül a tiszta állam (nincs korrupció: 54 százalék) került az utolsó helyre;
• a fejlettség és a demokrácia működése szempontjából is egy 14 országot tartalmazó listán az utolsó helyek egyikére sorolják Romániát: szerintük csak a Moldvai Köztársaság és Etiópia fejletlenebb, illetve India és Etiópia kevésbé demokratikus Romániánál;
• leginkább az Amerikai Egyesült Államokra néznek fel, és úgy gondolják, ez a legfejlettebb (1-től 10-ig terjedő skálán 8,7) és egyben legdemokratikusabb (1-től 10-ig terjedő skálán 7,7) állam;
• a demokráciát nem teszik egyenlővé a fejlettséggel, Kínát és Oroszországot is jelentősen fejlettebbnek (8,2 és 7,1) vélik, mint demokratikusnak (5,2 és 5,6). Fejlettség szempontjából Kínát és Németországot is a második helyre sorolják, azonos „minősítéssel”.

Románia aktuális helyzetének értékelése:

• Románia helyzetét a megkérdezettek több mint 60 százaléka 5-ös alattira értékeli egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a teljes mértékű elégedetlenséget, a 10-es pedig az abszolút elégedettséget jelenti;
• a megkérdezettek 15 százaléka inkább egy diktatórikus politikai rendszert tartana eredményesnek Romániában, mintsem egy demokratikusat. Ennél a kérdésnél megfogalmazódik a rend igénye, a jelenlegi intézmények és az embertársak iránti bizalmatlanság, és szintén megjelenik Kína mint követendő példa. Szükséges kiemelni, hogy a diákok a romániai demokráciáról többször is feltételes módban beszélnek, tehát egyesek úgy vélik, jelenleg az országban nem egy demokratikus rendszer működik;
• ellentmondások is előfordulnak: a diktatórikus rendszert választók közel fele gondolja úgy, hogy az országban a helyzet összességében javult az 1989 előtti időszakhoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek a fiatalok egy másféle diktatúrát képzelnek el, amelynek fő célja megteremteni a „rendet” a társadalomban.

Állampolgárideál:

• a rend igénye körvonalazódik az ideális állampolgár tulajdonságaira vonatkozó kérdésnél is, hiszen ebben az esetben a törvények betartását a diákok 94 százaléka tartja fontosnak. Ez jelentősen kiemelkedik a listán felsorolt többi tulajdonság közül;
• megfigyelhető, hogy míg a kötelezettségekre, főleg a törvények betartására és a választásokon való részvételre inkább az elméleti osztályokba járók fektetnek hangsúlyt, addig a társadalmi-szociális szempontokat (támogassa a szegényebbeket, vegyen részt önkéntes munkában) ők tartják a legkevésbé fontosnak;
• az aktív politizálás utolsó helyre sorolásából is érezhető (22 százalék tartja fontosnak), hogy összességében a politikát és politizálást mint olyat elutasítják.

Választói hajlandóság:

• a diákok 61 százaléka venne részt a választások legalább egy formáján (államelnöki, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokon);
• a diákok jelentős többsége két „stratégia” közül választana: vagy teljesen távol maradna, és egyik esetben sem járulna urnához (39 százalék), vagy minden esetben élne szavazati jogával (32 százalék). Továbbá 13 százalék egy, 10 százalék két, 6 százalék pedig három esetben menne el szavazni;
• legtöbben az államelnökválasztáson (50 százalék) vennének részt, ezt követik a helyhatósági- (45 százalék), EP- (43 százalék) és parlamenti (41 százalék) választások;
• a választói hajlandóságot befolyásolja, hogy környezetükben milyen mintákkal találkoznak: amennyiben a családtagok előzőleg nem vettek részt a választásokon, vagy a diák nem rendelkezik ezzel az információval, kisebb eséllyel fog urnához járulni 18. életévét betöltve (24 százalék), mint akkor, ha szülei előzőleg elmentek szavazni (55 százalék).

Aktív részvétel:

• amennyiben egy őket érintő kérdést szeretnének befolyásolni, leginkább az informális környezethez fordulnának, és barátok, ismerősök támogatását kérnék egy csoportos fellépéshez (74 százalék), mintsem politikusok vagy pártok segítségéért folyamodnának (15-20 százalék);
• a diákok 36 százaléka tagja valamilyen szervezetnek;
• 10 százalék vett már részt élete során tüntetéseken;
• 43 százalék segítene aláírást gyűjteni (legalább) egy petíció esetében (a Kormány javítson a diákok szociális helyzetén: 27 százalék, zárják be a levegőszennyező vegyi kombinátokat: 23 százalék, a nők megfelelő arányban legyenek képviselve a Parlamentben: 12 százalék);
• a tüntetéseken résztvevő diákok 93 százalékának van olyan ismerőse, aki hasonlóképpen járt el, tehát a mintakövetés ebben az esetben is megfigyelhető;
• a petíciókba való bekapcsolódás, (nem politikai) szervezeti tagság, illetve tüntetéseken való részvétel arról árulkodik, hogy bár sok esetben a fiataloknak negatív véleményük van a politikáról, esetleg elfordulnak tőle, az őket érintő ügyekbe igyekeznek bekapcsolódni.

Interetnikus viszonyok:

• a fiatalok többsége úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek (75 százalék);
• a román-magyar viszonyt nagyobb arányban ítélik konfliktusosnak, mint a roma-magyar viszonyt (67 százalék, illetve 53 százalék). Az utóbbi viszonyt harmaduk kölcsönös érdektelenséggel jellemzi, tehát egyik esetben sem számítanak együttműködésre a diákok.