Kutatásunk a nyelvhasználati jogok végrehajtását vizsgálta az erdélyi önkormányzatokban. A 2019-ben érvénybe lépett Adminisztratív Kódex alapján után minden olyan településen, ahol a magyarok aránya eléri a 20 százalékot, jogukban áll anyanyelvüket használni az önkormányzati intézményekben. Ez az anyanyelvű szóbeli és írásbeli kommunikációt, a közérdekű információk, hirdetmények, tanácshatározatok, valamint a tanácsülések napirendjének magyarul való megjelenítését, kétnyelvű formanyomtatványokat, kétnyelvű feliratokat, valamint magyar nyelven való felszólalási lehetőséget jelent a tanácsüléseken.
Az adatfelvétel során megkerestük azt 323 települést, amelyekre kötelező érvényűek a törvény rendelkezései. Az adatokat három különböző módszerrel gyűjtöttük: strukturált helyszíni megfigyeléssel, telefonos lekérdezéssel és a honlap- valamint az önkormányzatokhoz köthető Facebook oldalak elemzésével.
Az adminisztratív nyelvhasználati jogok 5 dimenzióját különítettük el: 1) kétnyelvű feliratok, 2) szóbeli kommunikáció, 3) írásbeli kommunikáció, 4) hivatalos dokumentumok fordítása, 5) formanyomtatványok megléte. A feliratok képezik a nyelvhasználat legalacsonyabb szintjét, hiszen minimális intervenciót igényelnek a települések részéről és információs értékük is alacsony. A következő szinten helyezkedik el a szóbeli kommunikáció. Ez az ügyintézés szempontjából fontos, azonban írásbeli nyelvhasználat nélkül a kisebbségi nyelvhasználat az informalitás szintjén marad. A harmadik szinten az írásbeli kommunikáció helyezkedik el. Ez megnöveli a kisebbségi nyelv státusát, azonban a tényleges státus-egyenlőséget a hivatalos dokumentumok fordítása, valamint a kétnyelvű formanyomtatványok bevezetése jelenti. Az utóbbi kettő közötti különbséget az adja, hogy míg a hivatalos dokumentumok kisebbségi nyelven való közzététel egyirányú kommunikációt, addig a kétnyelvű formanyomtatványok bevezetése a lakosság számára is lehetővé teszi az anyanyelvű kommunikációt.
Az adatokat minden esetben külön mutatjuk be azon települések esetében, ahol a magyar pártok (ezen belül is kiemelten az RMDSZ) többséggel rendelkezik a helyi tanácsban. Azért fontos ez a megkülönböztetés, mert ezeken a településeken kizárólag a helyi magyar politikai eliten akaratán múlik a törvény kisebbségi nyelvhasználati jogokra vonatkozó passzusainak végrehajtása.
A kutatás teljes szövege letölthető ITT.