Romániára és az erdélyi magyarokra vonatkozó vizsgálatunk középpontjában az oltásszkepticizmus, illetve általában véve a COVID-19-cel kapcsolatos lakossági attitűdök álltak. Legfontosabb kérdésünk az volt, hogy mi állhat az európai összehasonlításban kifejezetten alacsony oltási hajlandóság és magas oltásszkepticizmus hátterében.

KATTINTS IDE A KUTATÁS ELOLVASÁSÁHOZ!

A telefonos lekérdezésben használt kérdőív két fő komponensből épült fel. Egyrészt, az oltási hajlandóságra, illetve a COVID-19-cel közvetlenül összefüggő véleményekre, attitűdökre kérdeztünk rá, másrészt pedig olyan tényezőkre, amikről – az erre vonatkozó szakirodalomból kiindulva – az feltételeztük, hogy hatással vannak az oltási hajlandóságra. A kutatási jelentésben eredményeinket hármas részre tagolva közöljük:

• Elsőként az oltási hajlandósággal és a COVID-19-cel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat mutatjuk be.
• Másodikként az oltási hajlandóságot befolyásoló háttérváltozók alapmegoszlásait ismertetjük.
• Harmadikként az kerül bemutatásra, hogy a nevezett háttérváltozók milyen hatással vannak az oltás fel nem vételére (oltatlanság), illetve az oltás elutasítására (oltásszkepticizmus)

Az (1) és a (2) részekben a romániai, erdélyi magyar, illetve székelyföldi (magyar) eredményeket hasonlítjuk egymással. A Székelyföldet emelt esetszám képviselte, külön bemutatását pedig az indokolta, hogy az oltási hajlandóság ebben a régióban tudvalévőleg alacsonyabb mind az országos, mind az erdélyi magyarokra jellemző átlagnál.

A (3) pontban azt mutatjuk be, hogy a különböző magyarázó változók szerint hogyan alakul az oltatlanok, illetve az oltásszkeptikusok aránya. Az oltásszkeptikusok az oltatlan népesség egy alcsoportját (mondhatni kemény magját) képviselik, akik nem csupán elmulasztották eddig beoltani magukat, hanem – bevallásuk szerint – a jövőben sem hajlandók felvenni az oltást.

Rövid szöveges összefoglalónkban – hogy elkerüljük a redundanciát – nem követjük száz százalékban a megoszlásokat és kereszttáblákat tartalmazó jelentés szerkezetét. Az (1) rész, vagyis az oltással és COVID-19-cel kapcsolatos attitűdök bemutatása után a (2) és (3) részeket, vagyis a háttérváltozók megoszlását és hatását egyszerre tárgyaljuk.