A sajtótájékoztató célja kettős. Egyrészt, be szeretnénk mutatni az erdélyi magyar közönség számára, hogy a közösségi média tartalomelemzése (az úgynevezett Big Data típusú megközelítés) milyen lehetőségeket nyit meg a politikatudományi, illetve tágabban a társadalomkutatási elemzéseben. Másrészt, ezen módszer(ek) segítségével hozzá szeretnénk járulni az AUR felfutásának és választási sikerének a megértéséhez.

Közösségi média tartalomelemzése

A COVID19 járvány már meglévő trendeket erősített fel. A politikai folyamatok (illetve tágabban a társadalmi érintkezés) növekvő mértékben tevődik át az online térbe. A pandémia közepette a 2020-as önkormányzati és parlamenti választási kampányok a korábbinál is nagyobb mértékben voltak online kampányok, a megszorítások közepette pedig a kérdőíves adatfelvételek, vagy a fókuszcsoportos beszélgetések lehetősége is nagyon korlátozott volt. Ez a periódus az online közvéleménykutatások dömpingjét hozta, az ezekkel kapcsolatos módszertani problémákat azonban nem oldotta meg. Egy online közvéleménykutatás lehet nagyon hasznos és jelzésértékű, azonban semmi esetre sem tekinthető reprezentatívnak még az internethasználók körére sem. A hagyományos adatfelvételi lehetőségek pótlásában – illetve, ha majd a járvány okozta válságon túl leszünk, a kiegészítésében – sokkal nagyobb lehetőség van az úgynevezett Big Data típusú megközelítésben. Ezt a megközelítést pont az teszi lehetővé, hogy a politikai (és egyéb típusú) események jelentős része az online térben történik, ami lehetővé teszi, hogy a közösségi médiaeseményeket közvetlenül megfigyeljük és a folyamatok időbeli dinamikáját megragadjuk. Ebből a szempontból a Big Data más (és bizonyos értelemben több) mint a hagyományos módszerek.

Ebből a felismerésből (és kényszerből) kiindulva a Bálványos Intézetből, illetve két közvéleménykutató cégből, a Transylvania Inquiry-ből és a TT Research and Communications-ból álló konzorcium kifejlesztett egy közösségi médiatartalmak elemzésére vonatkozó facilitást és protokollumot. A munkában társadalomkutatók (Kiss Tamás, Toró Tibor, Jakab Zalán Tamás), kommunikációs szakember (Toró Tamás) és informatikus (Terkál Róbert, Sándor Balázs) vettek részt. A cél egy olyan elemzési sablon kidolgozása volt, ami a politikai folyamatok tudományos és kommunikációs/marketing célú elemzését egyaránt lehetővé teszi. A bemutatott elemzési eljárás nyilván nemzetközi viszonylatban nem egy újdonság, viszont:

(1) az erdélyi magyar társadalom- és kommunikáció-kutatásban – legjobb tudásunk szerint – nincs hasonló jellegű elemzői facilitás, illetve,

(2) a politikatudományi kutatások azon szegmenseiben, amikben utazunk (pl. populizmus-, nacionalizmus-kutatások, kisebbség- és idegenellenesség) szintén jól értékesíthető, mint az jobb empirikus megalapozottság irányába mutató módszer.

Elemzési sablonunk, vagy protokollumunk 5 fázisra tagolódik:

• Elemzési univerzum kijelölése (releváns oldalak lehatárolása)
• Formális trendelemzés (posztok/szerkesztett tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó interakciók időbeli elemzése)
• Szerkeszett tartalmak/posztok mennyiségi tartalomelemzése
• Szerkesztett tartalmakra/posztokra vonatkozó (minőségi) diskurzuselemzés
• Kommentek tartalomelemzése

Ezeket a fázisokat az AUR „univerzumra”, illetve George Simion Facebook -megnyilvánulásaira vonatkozó elemzésen keresztül szemléltetjük.

Az AUR és a Simion story 

Az AUR univerzum

Elemzési facilitásunk jelenleg a nyilvános Facebook -oldalakra és csoportokra korlátozódik, de ez egyéb nyilvános oldalak és csoportok irányába bővíthető. Az AUR-ra vonatkozó elemzés összesen 34 oldalra, 10 957 (2019 január – 2020 december közötti) posztra és 566 177 szöveges kommentre vonatkozik. Lényeges elem, hogy míg a posztok csak kisebb része (mintegy 15%-a) származik George Simion-tól, addig a posztokhoz tartozó interakciók döntő többsége (több mint 90%-a) hozzá köthető. Simion oldala az AUR univerzum zászlóshajója, bizonyos értelemben pedig az AUR story egy one man show-nak is tekinthető.

Az AUR-ra vonatkozó vizsgálat esetében az elemzési univerzum létrehozása az nem jelentett különösebb gondot. Érdemes kiemelni azonban, hogy létrehoztuk pl. az erdélyi magyar közösségi média-univerzumot, vagy a magyarországi ellenzéki- illetve Fidesz-párti univerzumokat. Az erdélyi magyar médiauniverzumba több mint 3000 nyilvános oldal és csoport tartozik, amelyeket szisztematikus gyűjtöttünk össze intézményes doméniumok szerint (a magyar politikai szereplőktől, az iskolákig és egyházközségekig).

Simion oldalának formális trend-elemzése

Az AUR sikere – kampánytechnikai értelemben – minden kétséget kizárólag ahhoz kötődik, hogy George Simion nagyon sikeresen használta a közösségi médiát, mondhatni megfejtette a politikai siker kulcsát jelentő Facebook kommunikációs algoritmust. A 2020-as önkormányzati és parlamenti választási kampányban a román politikai szereplőket messze meghaladó interakciószámot (megosztások, reakciók, kommentek) produkált úgy, hogy a stabil közönsége (page-like-ok, követők) alulmúlta azokét. Simion más román politikai szereplőkhöz viszonyítva – akik nagyobb arányban operáltak szöveges posztokkal – elsősorban a fotó- és video-posztokra helyezte a hangsúlyt. Az áttörést a video-posztok, ezen belül is az élő Facebook videók hozták el.

Az AUR posztok mennyiségi tartalomelemzése

A mennyiségi tartalomelemzés során két módszert használtunk.

• Kulcsszóháló szerinti keresés

Az első a bejegyzés-adatbázisban (ami a szöveges posztokat, illetve a kép és video-posztok aláírásait egyaránt tartalmazza) történő kulcsszó-háló alapján történő keresés. Ez egy egyszerű, manuális ugyanakkor nagyon hasznos módszer. Itt arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar tematikájú és a COVID19 posztok mennyire voltak jelen, illetve mennyi interakciót hoztak. Magyarán, milyen mértékben köszönhető az AUR sikere a magyarellenes nacionalista és a COVID-al kapcsolatos megnyilvánulásoknak? A válasz, hogy egyik tényező sem felelős közvetlenül az AUR 2020-as választási sikeréért, közvetve azonban mindkettő része a sztorinak.

• A COVID-al kapcsolatos posztok 2020 március-áprilisában, majd júliusában jellenek meg – egy kevésbő intenzív periódusban érik el a maximum interakció-számot –, azonban sem a kampány során, sem korábban nem a COVID19 jelentette Simion fő tematikáját. A COVID19 hatása inkább közvetett lehetett, hisz növelte az online kampány jelentőségét és az általános elégedetlenséget.
• A magyar tematika Simion korai periódusában, még 2019-ben játszott jelentős szerepet. Az Úz völgyi események jelentősen növelték a láthatóságát és ezt követően próbálta is ébren tartani a magyar tematikát. Azonban a később – jóval sikeresebb – növekedési periódusaiban a magyar tematika háttérbe szorul és nagyon nagy biztonsággal állítható, hogy az elektorális áttörés nem ennek a tematikának köszönhető.

• Szövegbányászat (text mining)

Az elemzés során a manuális módszereknél összetettebb eljárásokat is használtunk, hogy megállapítsuk a posztok mögötti tartalmakat. Ilyen az úgynevezett LDA modellezés, ami a R adattudományi kutatásokban alkalmazott programcsomag egyik mesterséges intelligencia facilitása. Ennek segítségével modelleztük a posztok (majd a kommentek) mögötti topikokat/témákat. Itt a mobilizáló és választási üzenetek, illetve a pénzügyi támogatásokra való felhívások mellett már megjelennek az AUR és George Simion központi üzenetei, mint az elit-ellenesség, a vallási alapú érték-konzervativizmus, a gazdasági protekcionizmus, a fakivágások tématizálása, a mainsteam média kritikája, a magyarellenesség, illetve a Moldával való egyesülés.

Az AUR és Simion politikai diskuzrusa

A mennyiségi és minőségi elemzésből egyaránt jól kirajzolódik, hogy az AUR diskurzusa korántsem statikus. Az Úz-völgyi események előtt, illetve még ezt követően is egy klasszikus többségi etnikai nacionalizmus dominál, ahol a magyarok, illetve az oroszok jelennek meg ellenségként, a nemzeti homogenizálás és a Moldvával való egyesülés pedig nemzeti célként. A nacionalista diskurzus erős anti-kommunizmussal társul.

A későbbi – jóval sikeresebb – növekedési periódusokban egy egyértelmű váltás zajlik le és egy olyan – amúgy az olyan szereplőkhöz, mint Orbán, vagy Kaczynski retorikájához nagyon hasonló – diskurzus kerül előtérbe, ami az adott kontextusban egy niche-t biztosít az AUR számára és a választási siker záloga lesz. A hangsúly az elitellenességen van, akik Simion értelmezésében a nemzetközi szervezeteket és a külföldi nagytőkét szolgálják ki. Ők az etnikai, illetve vallási-kulturális alapon meghatározott „tiszta román néppel” állnak szemben, amelynek (a nemzetközi szereplők gazdasági és kulturális penetrációját ellensúlyozó) állami védelemre lenne szüksége, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt. Ez a képlet a nemzetközi populizmus-kutatások szempontjából már-már közhelyszerű, a román politikai palettán azonban 2020-ban hiánycikknek számított. Ennek oka, hogy a politikai mezőt a jobboldali (Nyugat és piacpárti) erők dominálták és Dragnea bukását követően lényegében a PSD is visszatáncolt az általuk képviselt modernizációs konszenzushoz.

Magyarellenes kommentek

Az elemzési algoritmus utolsó fázisában a kommenteket elemeztük, ezúttal a magyar-ellenes kommentek mennyiségi tartalomelemzésére korlátozódva. Az ezekben megjelenő legfontosabb tartalmi topikok a mainstream román politikai elit árulása, a Székelyföld, a megélhetés (magyarokat és románokat egyaránt súlytó) nehézségei, az etnikai politizálás és a magyar elitek kritikája, a magyarellenes gyűlöletbeszéd, a többségi nacionalizmus, illetve az Úz völgye. A magyarellenes kommentek érzelmileg negatívabbak, a kommentelők között pedig nagyobb arányban találunk férfiakat.