Oktatáspolitika

Nemzetpolitikai szempontból az egyik legfontosabb közpolitikai ágazat az oktatás és ezen belül is a közoktatás kérdése. Ezen a területen az elmúlt 25 évben kevés közpolitikailag megalapozott tervezés született. A magyar iskolák vezetői sokszor egyedül maradtak az oktatási minisztérium végig nem gondolt reformjainak végrehajtásában. Ebben a témában a Bálványos Intézet keretén belül zajló kutatás kezdetben három kiemelten fontos területre fokuszál.

Oktatási módszertan nyelvileg vegyes családból jövő gyerekek számára

Szórványhelyzetben, a vegyesházasságok miatt, jelentős azoknak az óvodás- és kisiskolás korú gyerekek száma, akik egyáltalán nem, vagy nem a megfelelő szinten beszélik a magyar nyelvet ahhoz, hogy magyar iskolába járhassanak, pedig szüleik hajlandóságot mutatnak arra, hogy magyar óvodába/iskolába írassák őket. Mivel sem az oktatási rendszer, sem az oktatók nincsenek felkészülve arra, hogy ezeknek a gyerekeknek olyan alternatív képzést biztosítsanak, melynek célja az eredményes nyelvi felzárkóztatás, a szülők a gyerekek sorozatos oktatási kudarcai, beilleszkedésük hiánya miatt sok esetben feladják a magyar iskolát és átíratják gyerekeiket a román tagozatra. Más tanítók és óvodai felügyelők az oktatás nyelvét módosítják (kétnyelvűre, vagy a vegyes családból származó gyerekek számától függően románra), ezzel a magyarul jól beszélő gyerekek képzését veszélyeztetve.

Beiskolázási tervek és a magyar intézményrendszer megtartása

A 2011/1-es oktatási törvény számszerűen szabályozza, hogy Romániában mekkora diáklétszámmal indulhatnak osztályok, valamint mennyi diákkal kell rendelkeznie egy-egy óvodának vagy iskolának ahhoz, hogy önálló intézmény maradhasson. A tanfelügyelőségek és maga a tanügyminisztérium is sok esetben megszorító módon kezeli ezeket a létszámokat, amely kedvezőtlenül érinti a magyar oktatási rendszert. A tanfelügyelőségek sokszor ellenségesek a magyar oktatással szemben, költségvetési problémákra hivatkozva igyekeznek megnyirbálni a hálózatot. Ennek következményeként pedig tanári állások szűnnek meg, valamint diákok kerülnek át román tannyelvű osztályokba. Egy másik probléma, hogy az iskolák vezetői sok esetben visszautasítják az egyeztetést, inkább saját intézményi érdeküket tartják szem előtt, mint sem a magyar közösség egészének szempontjait. A kutatás célja a jelenleg létező, illetve – ha szükséges – az Intézet munkatársai által begyűjtött adatok alapján olyan megyei és városi oktatási stratégiák kidolgozása, amelyek alapot biztosítanak az iskolák közötti egyeztetésnek, továbbá feltárhatják a tanfelügyelőségek visszaélését. A kutatás az „Iskolák veszélyben” program folytatásának is tekinthető az abban szerepet vállaló szakemberek bevonásával.

Vegyes iskolák nyelvi tájképének vizsgálata

Romániában a magyar diákok egy jelentős része vegyes óvodában vagy iskolában tanul. Az előzetes tapasztalat azt mutatja, hogy ezekben az intézményekben, habár kötelező lenne a magyar nyelvű kommunikáció is (táblák, hirdetmények, információk, stb.), ez nem valósul meg. Így a magyar diákok már egész kicsi koruk óta egy többségi nyelvű közegben szocializálódnak, ami egyrészt arra tanítja őket, hogy saját anyanyelvük másodrendű, másrészt pedig arra, hogy megszokják a kisebbség sorsot és a jogfosztottságot. Az oktatási nyelvi tájképpel kiemelten eddig csak Marosvásárhelyen foglalkoztak, azonban a Bálványos Intézet célja az oktatási nyelvi tájkép Erdély szintű vizsgálata.